Az energetikai tanúsításról szóló rendelet (7/2006 TNM) konkrét követelményei

www.pannonmuhely.hu » Energetikai tanúsítvány

7/2006 (V.24.) TNM rendelet - 1, 5 és 6-os számú mellékletei - Milyen követelményeket határoznak meg?

Az energetikai követelményekről szóló leírásunkban megismerhették a 2021-ig három lépésben megvalósuló szigorítások törvényi előírásait. Sokszor azonban nehéz eligazodni az energetikai pályázatok előírásai között is, hiszen a pályázati útmutatók csak a vonatkozó rendeletek mellékleteire hivatkoznak (pl.: "a beépíteni tervezett új szerkezeteknek meg kell felelniük a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 5. számú melléklete 1. számú táblázatában meghatározott épülethatároló szerkezetek hőátbocsátására vonatkozó költségoptimalizált követelményszintnek").

Ezen cikkünkben bemutatjuk, hogy az egyes mellékletekre való hivatkozások mögött milyen konkrét követelményrendszer húzódik meg:

1. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez

Követelményértékek

I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények

1. táblázat: A hőátbocsátási tényező¹⁾ követelményértékei

Épülethatároló szerkezet	A hőátbocsátási tényező követelményértéke U[W/m²K]
Külső fal	0,45
Lapostető	0,25
Padlásfödém	0,30
Fűtött tetőteret határoló szerkezetek	0,25
Alsó zárófödém árkád felett	0,25
Alsó zárófödém fűtetlen pince felett	0,50
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel)	1,60
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel)	2,00
Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 m2	2,50
Homlokzati üvegfal²⁾	1,50
Tetőfelülvilágító	2,50
Tetősík ablak	1,70
Homlokzati üvegezetlen kapu	3,00
Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó	1,80
Fűtött és fűtetlen terek közötti fal	0,50
Szomszédos fűtött épületek közötti fal	1,50
Talajjal érintkező fal 0 és 1 m között	0,45
Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető)	0,50

¹⁾ A követelményérték határolószerkezetek esetében „rétegtervi hőátbocsátási tényező”, amin az adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő: ha tehát a szerkezet vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz- vagy rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, pontszerű hőhidak stb.), akkor ezek hatását is tartalmazza.
A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb. hatását is tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni.
A csekély számszerű eltérésre tekintettel, a talajjal érintkező szerkezetek esetében a külső oldali hőátadási tényező hatása elhanyagolható.

²⁾ Az üvegezésre és a távtartókra együttesen értelmezett átlag.

II. A fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelményértékek

A fajlagos hőveszteség-tényező megengedett legnagyobb értéke a felület/térfogat arány függvényében a következő összefüggéssel számítandó:

A/V ≤ 0,3	qm = 0,2	[W/m³K]
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3	qm= 0,38 (A/V) + 0,086	[W/m³K]
A/V ≥ 1,3	qm = 0,58	[W/m³K]

III. Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények

2. Lakó- és szállásjellegű épületek

Lakó- és szállásjellegű épületek összesített energetikai jellemzőjének megengedett legnagyobb értéke a következő összefüggéssel számítandó:

A/V ≤ 0,3	EP = 110	[kWh/m²a]
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3	EP =120 (A/V) + 74	[kWh/m²a]
A/V ≥ 1,3	EP = 230	[kWh/m²a]	(III.2.)

3. Irodaépületek

Az irodaépületek (egyszerűbb középületek) összesített energetikai jellemzőjének megengedett legnagyobb értéke a következő összefüggéssel számítandó:

A/V ≤ 0,3	EP = 132	[kWh/m²a]
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3	EP = 128 (A/V) + 93,6	[kWh/m²a]
A/V ≥ 1,3	EP = 260	[kWh/m²a]	(III.3.)

4. Oktatási épületek

Az oktatási épületek összesített energetikai jellemzőjének megengedett legnagyobb értéke a következő összefüggéssel számítandó:

A/V ≤ 0,3	EP = 90	[kWh/m²a]
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3	EP = 164 (A/V) + 40,8	[kWh/m²a]
A/V ≥ 1,3	EP = 254	[kWh/m²a]	(III.4.)

5. Egyéb funkciójú épületek

A III. 2., 3., 4. pontban meghatározott funkciótól eltérő rendeltetésű épületekre az összesített energetikai jellemző követelményértékét a következők szerint meghatározott épület és épületgépészeti rendszer alapján lehet meghatározni:

a fajlagos hőveszteség-tényező értéke a vizsgált épület felület/térfogat viszonya függvényében az 1. mellékletben megadott követelményérték;
az éghajlati adatok a 3. mellékletben megadottaknak felelnek meg;
a fogyasztói igényeket és az ebből származó adatokat: légcsereszám, belső hőterhelés, világítás, a használati melegvíz-ellátás nettó energiaigénye az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológia stb.) alapján a vonatkozó jogszabályok, szabványok és a szakma szabályai szerint kell meghatározni.
Az ezen igények kielégítését fedező bruttó energiaigényt az alábbiakban leírt épületgépészeti rendszer adataival kell számítani:
a fűtési rendszer hőtermelőjének helye (fűtött téren belül vagy kívül) a tényleges állapottal megegyezően adottságként veendő figyelembe,
a feltételezett energiahordozó földgáz,
a feltételezett hőtermelő alacsony hőmérsékletű kazán,
a feltételezett szabályozás termosztatikus szelep 2K arányossági sávval,
a fűtési rendszerben tároló nincs,
a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező (az elosztó vezeték fűtött téren belül vagy kívül való vezetése),
a vezetékek hőveszteségének számításakor a 70/55 °C hőfoklépcsőhöz tartozó vezeték veszteségét kell alapul venni,
a szivattyú fordulatszám szabályozású,
a melegvíz-ellátás hőtermelője földgáztüzelésű alacsony hőmérsékletű kazán,
a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező,
500 m2 hasznos alapterület felett cirkulációs rendszer van,
a tároló helye adottság (fűtött téren belül vagy kívül),
a tároló indirekt fűtésű,
a gépi szellőzéssel befújt levegő hőmérséklete a helyiség-hőmérséklettel egyező, a léghevítőt az alacsony hőmérsékletű, földgáz tüzelésű kazánról táplálják,
a légcsatorna hőszigetelése 20 mm vastag
A gépi hűtés energiaigényének számítását a 2. melléklet szerint kell elvégezni.

5. melléklet a 7/2006. (IV. 24.) TNM rendelethez

Költségoptimalizált követelményszint

I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények

1. táblázat: A hőátbocsátási tényező követelményértékei

	Épülethatároló szerkezet	A hőátbocsátási tényező követelményértéke U W/m2 K
1	Homlokzati fal	0,24
2	Lapostető	0,17
3	Fűtött tetőteret határoló szerkezetek	0,17
4	Padlás és búvótér alatti födém	0,17
5	Árkád és áthajtó feletti födém	0,17
6	Alsó zárófödém fűtetlen terek felett	0,26
7	Üvegezés	1
8	Különleges üvegezés*	1,2
9	Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (>0,5m²)	1,15
10	Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró	1,4
11	Homlokzati üvegfal, függönyfal	1,4
12	Üvegtető	1,45
13	Tetőfelülvilágító, füstelvezető kupola	1,7
14	Tetősík ablak	1,25
15	Ipari és tűzgátló ajtó és kapu (fűtött tér határolására)	2
16	Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó	1,45
17	Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu	1,8
18	Fűtött és fűtetlen terek közötti fal	0,26
19	Szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti fal	1,5
20	Lábazati fal, talajjal érintkező fal a terepszinttől 1 m mélységig (a terepszint alatti rész csak új épületeknél)	0,3
21	Talajon fekvő padló (új épületeknél)	0,3
22	Hagyományos energiagyűjtő falak (pl. tömegfal, Trombe fal)	1

* Magas akusztikai vagy biztonsági követelményű üvegezés esetén érvényes követelményértékek.

II. A hőveszteség tényező követelményértékei:

A/V ≤ 0,3	qm = 0,16	[W/m³K]
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3	qm = 0,079 + 0,27 (A/V)	[W/m³K]
A/V ≥ 1,3	qm = 0,43

III. Összesített energetikai jellemző követelményértékek

2. lakó, és szállásjellegű épületek esetén

A/V ≤ 0,3	EP = 110	[kWh/m²a]
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3	EP = 30 (A/V) + 101	[kWh/m²a]
A/V ≥ 1,3	EP = 140	[kWh/m²a]

3. irodaépületek esetén:

A/V ≤ 0,3	EP = 132	[kWh/m²a]
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3	EP = 28 (A/V) + 123,6	[kWh/m²a]
A/V ≥ 1,3	EP = 160	[kWh/m²a]

4. oktatási épületek esetén:

A/V ≤ 0,3	EP = 90	[kWh/m²a]
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3	EP = 60 (A/V) + 72	[kWh/m²a]
A/V ≥ 1,3	EP = 150	[kWh/m²a]

5. Egyéb funkciójú épületek

5.1. A III.1., III.2. és III.3. pontban meghatározott funkciótól eltérő rendeltetésű épületekre az összesített energetikai jellemző követelményértékét a következők szerint meghatározott épület és épületgépészeti rendszer alapján lehet meghatározni:

5.1.1. a fajlagos hőveszteség-tényező értéke a vizsgált épület felület/térfogat viszonya függvényében a II. pontban megadott követelményérték;

5.1.2. az éghajlati adatok a 3. mellékletben megadottaknak felelnek meg;

5.1.3. a fogyasztói igényeket és az ebből származó adatokat: légcsereszám, belső hőterhelés, világítás, a használati melegvíz-ellátás nettó energiaigénye az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológia stb.) alapján a vonatkozó jogszabályok, szabványok és a szakma szabályai szerint kell meghatározni; az épület szakaszos üzem korrekciós szorzójának értéke σ = 0,9.

5.2. Az ezen igények kielégítését fedező bruttó energiaigényt az alábbiakban leírt épületgépészeti rendszer adataival kell számítani:

5.2.1. a fűtési rendszer hőtermelőjének helye (fűtött téren belül vagy kívül) a tényleges állapottal megegyezően adottságként veendő figyelembe,

5.2.2. a feltételezett energiahordozó földgáz,

5.2.3. a feltételezett hőtermelő kondenzációs kazán,

5.2.4. a feltételezett szabályozás termosztatikus szelep 2K arányossági sávval,

5.2.5. a fűtési rendszerben tároló nincs,

5.2.6. a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező (az elosztó vezeték fűtött téren belül vagy kívül való vezetése),

5.2.7. a vezetékek hőveszteségének számításakor az 55/45 °C hőfoklépcsőhöz tartozó vezeték veszteségét kell alapul venni,

5.2.8. a szivattyú fordulatszám szabályozású, a fűtővíz hőfoklépcsője 10 K,

5.2.9. a melegvíz-ellátás hőtermelője földgáztüzelésű kondenzációs kazán,

5.2.10. a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező,

5.2.11. 500 m2 hasznos alapterület felett cirkulációs rendszer van,

5.2.12. a tároló helye adottság (fűtött téren belül vagy kívül),

5.2.13. a tároló indirekt fűtésű,

5.2.14. amennyiben van gépi szellőzés a gépi szellőzéssel befújt levegő hőmérséklete a helyiséghőmérséklettel egyező, a léghevítőt az alacsony hőmérsékletű, földgáztüzelésű kazánról táplálják, a szellőzőrendszer 70% hatásfokú hővisszanyerővel van felszerelve, a szellőzőrendszer légmennyisége, a vezetékek ellenállása és a működési ideje a ténylegessel megegyező,

5.2.15. a légcsatorna hőszigetelése 20 mm vastag, a nyomvonala a tényleges állapottal megegyezően adottságként veendő figyelembe.

5.3. A gépi hűtés energiaigényének számítását a 2. melléklet szerint kell elvégezni.

6. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez

A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje

I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények

A közel nulla energiaigényű épületeknek meg kell felelnie az 5. melléklet I. részében meghatározott követelményeknek. Meglévő épület önkéntes közel nulla energiaigényűvé minősítéséhez szükséges átalakítása során csak a felújítással érintett szerkezetre vonatkozik a követelmény.

II. A fajlagos hőveszteség tényező követelményértékei

1. A 2. és 3. pont kivételével a fajlagos hőveszteség tényező megengedett legnagyobb értéke az épület lehűlő felület (A) és fűtött terek levegő térfogat (V) arány függvényében a következő összefüggéssel számítandó:

A/V ≤ 0,3	qm = 0,12	[W/m³K]
0,3 ≤ A/V ≤ 1,0	qm = 0,05143 + 0,2296 (A/V)	[W/m³K]
A/V ≥ 1,0	qm = 0,28	[W/m³K]

III. Összesített energetikai jellemző követelményértékek

1. táblázat: Általános esetben összesített energetikai jellemző követelményértéke

Sorszám	1. Rendeltetés	2. EP Összesített energetikai jellemző követelményértéke (kWh/m²a)
1.	Lakó- és szállás jellegű épületek (nem tartalmazza a világítási energiaigényt)	100
2.	Iroda és legfeljebb 1000 m2 hasznos alapterületű helységet magukba foglaló kereskedelmi épületek (világítási energiaigényt is beleértve)1)	90
3.	Oktatási épületek és előadótermet, kiállítótermet jellemzően magukba foglaló épületek (világítási energiaigényt is beleértve)	85

1) Az épület 1. melléklet V. részében meghatározottak szerint hűtött helyiségéinek a hűtéssel ellátott hasznos alapterület hányadában további 10 kWh/m2a-vel való megnövelése megengedett.

2. Egyéb rendeltetésű épületek

2.1. Az 1. pontban meghatározottól eltérő rendeltetésű épületekre, épületrészekre az összesített energetikai jellemző követelményértékét a következők szerint az épület és épületgépészeti referencia rendszer alapján lehet meghatározni:

2.1.1. a fajlagos hőveszteség-tényező értéke a vizsgált épület, épületrész lehűlő felület (A) és fűtött terek levegő térfogat (V) arány függvényében a II. részben megadott követelményérték (az ott meghatározott előírásokat az összesített energetikai jellemző követelményértékének kifejezéséhez alkalmazni kell olyan mezőgazdasági ipari és műhely épületre, amelyben nincs huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség, továbbá a fajlagos hőtároló tömege szerint nehéznek minősülő épületeknél is);

2.1.2. az éghajlati adatok a 3. mellékletben megadottaknak felelnek meg;

2.1.3. a fogyasztói igényeket és az ebből származó adatokat – légcsereszám, belső hőterhelés, világítás, a használati melegvíz-ellátás nettó energiaigénye – az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológia stb.) alapján a vonatkozó jogszabályok, szabványok, vagy ezek hiányában a tervezési programban meghatározottak szerint kell meghatározni; az épület szakaszos üzem korrekciós szorzójának értéke σ = 0,9.

2.2. Az ezen igények kielégítését fedező bruttó energiaigényt az alábbiakban leírt épületgépészeti rendszer adataival kell számítani:

2.2.1. a fűtési rendszer hőtermelőjének helye (fűtött téren belül vagy kívül) a tényleges állapottal megegyezően adottságként veendő figyelembe,

2.2.2. a feltételezett energiahordozó földgáz,

2.2.3. a feltételezett hőtermelő kondenzációs kazán,

2.2.4. a feltételezett szabályozás termosztatikus szelep 1 K arányossági sávval,

2.2.5. a fűtési rendszerben tároló nincs,

2.2.6. a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező (az elosztó vezeték fűtött téren belül vagy kívül való vezetése),

2.2.7. a vezetékek hőveszteségének számításakor az 55/45 °C hőfoklépcsőhöz tartozó vezeték veszteségét kell alapul venni,

2.2.8. a szivattyú fordulatszám szabályozású, a fűtővíz hőfoklépcsője 10 K,

2.2.9. a melegvíz-ellátás hőtermelője földgáztüzelésű kondenzációs kazán,

2.2.10. a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező,

2.2.11. 500 m2 hasznos alapterület felett cirkulációs rendszer van,

2.2.12. a tároló helye adottság (fűtött téren belül vagy kívül),

2.2.13. a tároló indirekt fűtésű,

2.2.14. a légcsatorna hőszigetelése 20 mm vastag, a nyomvonala a tényleges állapottal megegyezően adottságként veendő figyelembe.

2.3. A gépi hűtés energiaigényének számítását a 2. melléklet szerint kell elvégezni.

2.4. Az így meghatározott fajlagos éves bruttó energiaigény mínusz 10 kWh/m2a tekintendő követelményértéknek.

IV. Felhasznált minimális megújuló energia részaránya

Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.

Közelben előállítottnak minősül a megtermelt energia,

ha azt az energia előállító létesítményt az energiát felhasználó vizsgált épület ellátására és azzal együtt hozták létre, engedélyezték és az épület használatbavételéhez üzembe helyezték,
ha azt olyan távfűtésből vagy távhűtésből fedezték, ami az energiatovábbítására felhasznált elektromos áramon kívül kizárólag a IV.1. táblázatban foglalt energiahordozókat hasznosítja, és azokon kívül más energiahordozó felhasználására a távhűtési vagy távfűtési rendszerben nincsen lehetőség.

A gépészeti és elektromos berendezésekkel átalakított napenergián kívül számításba vehető még a bevilágító felületeken és más passzív hő nyerő felületeken (pl. Tromb fal, tömegfal, transzparens hőszigetelés) belső téren fűtést kiváltó szoláris hőnyereség a hőtároló tömeg figyelembevételével vett hatásos hányada.

A jellemzően hőszivattyúzás útján vagy más módon a környezetből felvett hő (geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia) akkor vehető figyelembe, ha az természetes forrásból származik. Épületből távozó vagy az épületben keletkező hő nem vehető figyelembe, kivéve a más épületekből a közcsatornákba engedett víz hőjét.

Több ezer energetikai tanúsítvány elkészítésének a tapasztalatával vállaljuk az Ön ingatlanának tanúsítását.