Nem szabad viszont összekeverni az öko építészet alkotásait a passzív házakkal. Míg az előbbi a környezettel való összhangra fókuszál – bioház, autonóm ház –, utóbbinál az energiatakarékosság az elsődleges cél.
Azok a társadalmak, ahol a fenntarthatóság kiemelten fontos tényező az építészetben, igyekeztek és igyekeznek elszakadni a hagyományos építési módoktól, és az energiahatékony építészeti megoldások felé fordulni. Az egyik ilyen irány a passzívház, melyet kis energiaigénye miatt egyre többen választanak – még Magyarországon is. A világon eddig körülbelül 50 ezer ilyen otthon létezik, és bár hazánkban ugyan még nem érte el a százat a számuk, úgy tűnik, hogy egyre nyitottabbak vagyunk rá.
Nem szabad viszont összekeverni az öko építészet alkotásait a passzív házakkal. Míg az előbbi a környezettel való összhangra fókuszál – bioház, autonóm ház –, utóbbinál az energiatakarékosság az elsődleges cél. Ezt a két csoportot nem lehet és nem is érdemes összehasonlítani egymással. Ugyan az autonóm ház valóban nagyon „zöld” – természetes alapanyagokból, vályogból, fából készülnek, főként napkollektort és pelletfűtéses kazánokat használnak –, az energiatakarékos szempontok ellenben sokszor nem teljesülnek, és meg is buknának a passzívház-minősítés során, fűtési energiaigényük ugyanis jóval túlmegy a 15 kWh/m2/év határértéken.
A passzívházak esetében vastag polisztirol szigeteléssel és jól záró, műanyag nyílászárókkal találkozhatunk, melyek ugyan biztosítják a megfelelő klímát, viszont a kellő oxigén meglétéhezkomoly gépészeti háttérre és megbízható elektromos hálózatra van szükség.
A cél természetesen ugyanaz: a fosszilis energiaforrások mellőzése, a CO2-kibocsájtás csökkentése, a környezetvédelem és az ökológiai lábnyom mérséklése.
A válasz abban rejlik, hogy akár sok száz lakásos épületeket is fel lehet húzni úgy, hogy azok megfeleljenek a passzívház-minősítésnek, ez pedig egy elég fontos szempont a túlzsúfolt országokban és városokban. De mitől válhat egy ház passzívházzá?
Elsősorban az alacsony energiaigénye miatt, mely – ahogy azt korábban is írtuk – nem haladhatja meg a 15 kWh/m2/év értéket. Emellett fontos szempont még a légtömörség, a túlmelegedés elkerülése és a hődhídmentesség is, de a lényeg a szigorú energiamutatók betartásán van.
Mivel a passzívház mellé társul egyfajta környezetbarát meggyőződés is, ezért nem meglepő, hogy azokban az országokban találkozhatunk a legtöbb ilyen épülettel, ahol a „zöld gondolat” gyorsan terjedt az elmúlt évtizedekben – ilyen például Németország, ahol a legtöbb passzívház található.
Hazánkban még csak csírájában található meg ez a „zöld filozófia”, azonban jó eredménynek tekinthető már az is, hogy az elmúlt öt évben majdnem 100 passzívház épült, mely lakóházak többsége Budapesten és agglomerációjában lelhető fel.
|
2015-03-16 15:51:28 |
|
|
