A klímaváltozás nyomában

www.pannonmuhely.hu » Épületenergetika kezdőlap » Megújuló energiaellátás

A klímaváltozást és a globális felmelegedést gyakran használják szinonimaként. Korábban bolygónk felszíni hőmérsékletének emelkedésére a „globális felmelegedés” kifejezést használták, de ez a fogalom-meghatározás nem terjed ki mindarra a hatásra, jelenségre, amely ezzel a felmelegedéssel jár együtt. A klímaváltozás azonban az átlaghőmérséklet növekedésén túl a csapadék mennyiségében és eloszlásában, a tengerszint magasságában, valamint a légköri áramlatok átalakulásában történő változást is magában foglalja. Ennélfogva a szakemberek ma már inkább az „éghajlatváltozás” vagy „klímaváltozás” kifejezést részesítik előnyben, hiszen ez a szakkifejezés egyaránt leírja a felmelegedést, valamint annak minden következményét.

Az éghajlatváltozás természeti okai

Vitathatatlanul bizonyítható, hogy az ipari forradalomtól napjainkig jelentősen növekedett Földünk felszínének átlaghőmérséklete. A kérdés az, hogy ennek mi az oka. Két válasz is adódik. Az egyik szerint a Föld hol lehűlési, hol pedig felmelegedési ciklusba kerül, és jelenleg éppen felmelegedési szakaszt élünk át. A másik válasz szerint 1880 óta rengeteg új változáson mentünk keresztül – az egyik ilyen a népesség 1 milliárdról közel 7 milliárdra való növekedése –, amelyek befolyásolják Földünk klímáját.

Valójában a Föld Nap körül bejárt pályája is nagyban befolyásolhatja az éghajlatváltozást, s az éghajlat így az idők folyamán tulajdonképpen állandóan változik, mégis nyilvánvalóvá vált, hogy egyéb tényezők is szerepet játszanak a jelenleg zajló folyamatokban. Az éghajlatváltozás az ipari forradalom óta egyre gyorsabb ütemű, és mindez elsősorban az emberi tevékenységek, de leginkább a fosszilis eredetű tüzelőanyagok elégetésének következménye.

A gázok koncentrációjának változása a probléma gyökere

A globális felmelegedés a légkörben természetes módon is megtalálható gázok koncentrációjának változásával van szoros kapcsolatban, melyek az úgynevezett üvegházhatást előidézve megakadályozzák a napsugarak visszaverődését a világűrbe, ezáltal melegen tartva a Földet. Nagyobb koncentráltság esetén több sugárzást nyelnek el, így mesterségesen magas szintre emelik az átlaghőmérsékletet, éghajlati változásokat idézve elő.

Az üvegházhatást okozó gázok és a hőmérséklet-emelkedés fő viszonyítási alapját általában az iparosodás előtti időszakok adják. A kiindulási alap általában az 1750-es év, mely alapján az iparosodás előtti időszakra a szén-dioxid koncentráció szintjét 278 ppm (milliomod rész) szén-dioxidban adják meg. Az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedését ehhez a számhoz viszonyítják. 2007-ben a szén-dioxid légköri koncentrációja meghaladta 384 ppm-et, vagyis több mint 100 ppm-mel növekedett 1750 óta.

Az üvegházhatású gázoknak több fajtája van. Bár a legismertebb a szén-dioxid, más gázok is jelentékenyen hozzájárulnak a klímaváltozás folyamatához. Ezek a metán, a dinitrogén-oxid, és az úgynevezett fluortartalmú vagy F-gázok. A szén-dioxid legnagyobb részben a fosszilis tüzelőanyagok elégetése kapcsán kerül a levegőbe. A metán az állattenyésztés, a rizstermesztés, a szemétlerakás vagy a szennyvíz kapcsán fejti ki szennyező hatását. A dinitrogén-oxid főként az ipari folyamatok, valamint a műtrágya-használat kapcsán szabadul fel. Az F-gázok képződése hűtőgépek, klímaberendezések, alumíniumgyártás, vagy magnéziumolvasztás közben történik.

A globális klímaváltozás fizikai folyamata ismert jelenség a tudósok előtt. Ugyanakkor még mindig sok a bizonytalanság azt illetően, hogy a melegedés milyen további változásokat generál. A felmelegedésnek az emberi és a természeti rendszerekre gyakorolt hatása ma már szinte mindenhol megfigyelhető. Talán leglátványosabban az Északi-sark jegének olvadásában nyilvánul meg: a jégréteg 2008 nyarán elérte eddigi legalacsonyabb szintjét. Ha az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása jelenlegi tendenciája változatlan marad, a Föld hőmérséklete további 4-6 Celsius-fokkal is emelkedhet az évszázad végéig. Ha csak fele ennyivel nőne is a hőmérséklet, az hatalmas károkat és potenciális katasztrófát okozhat. Az emberi és természeti rendszerekre gyakorolt legfontosabb hatás leginkább az időjárási szélsőségekben és a megváltozott vízellátásban nyilvánul majd meg.

Ezeket a változásokat mi magunk is tapasztalhatjuk, elég csak az elhúzódó télre vagy a forró, perzselő nyárra gondolni. Az évszakok eltolódnak, olykor ki-kimaradnak, bizonyítva ezzel, hogy a klímaváltozás problémája valós, amely mellett nem szabadna csak úgy elsétálnunk.

2013-06-05

2021-01-21 08:59:21